Ingyenes pályázati előminősítés
A Google indulásakor az volt az elképzelés, hogy egy olyan keresőt készítsenek, mely segít a felhasználóknak eligazodni az interneten és kérdésükre (keresésükre) a legjobb találatot adja.
Az első elképzelésben a találati lista sorrendjét elsősorban a weboldalakra mutató linkek száma, minősége határozta meg. Az elv mögötte az volt, hogy azt a gyakorlatot ültessék át a webre, ami az emberek között is van, és a linkeket egyfajta ajánlásként fogták fel. Tehát, ha például fogorvost keresnénk az ismerőseink körében, akkor jó eséllyel ahhoz megyünk, akit a legtöbben ajánlanak. Aztán ezt kicsit finomítva az ajánlásokat súlyozták, attól függően, hogy mennyire tűnnek hitelesnek, megbízhatónak. A példához visszatérve egy megbízható ismerősünk ajánlását fontosabbnak tartottuk, mint egy megbízhatatlanét. Valahogy így született meg a Google egyik alapítójáról elnevezett Page Rank, ami éveken át osztályozta a weboldalakat.
A rendszert, a weboldalak linkekkel való rangsorolását azonban még így is viszonylag egyszerűen lehetett manipulálni, ezért további finomításra szorult. Ekkor kezdte el az oldalak rangsorolásánál és a találati lista összeállításánál egyre jobban figyelembe venni a szöveges tartalmakat a Google. A szövegek értelmezésében sokat fejlődött az évek során, az “olvasása” így már nagyon közel áll ahhoz, ahogy egy felhasználó is tenné. Emellett méri a weboldal használata során a felhasználói élményt, így egy meglehetősen komplex algoritmus alapján állítja össze a találati listát egy-egy keresőkifejezésre.
Az elmúlt évtizedben a keresési algoritmusban jelentős változások voltak, amelyek felértékelték a szöveges tartalom jelentőségét. Ezzel párhuzamosan például egyre kisebb a haszna a tömeges linképítésnek.
A Google keresője folyamatosan tanul a felhasználóktól és egyre pontosabban modellezi a felhasználó viselkedését is, egyre kevesebb teret adva így a manipulációnak. A kereső azt várja a szövegtől, hogy a felhasználó számára hasznos legyen, ezért elsősorban ennek a kritériumnak kell megfelelni.
A Google robotok mára képesek kontextust, szinonimákat, ragozott alakokat, mögöttes tartalmakat is megérteni. Ez folyamat pedig a mesterséges intelligencia használatának elterjedésével méginkább felgyorsulni látszik. Ígéretük szerint folyamatosan a relevánsabb tartalom felé fogják terelni a felhasználókat. Ez kimondott szándéka is a keresőóriásnak, ezért világosan megfogalmazta tartalomkészítési irányelveit – illetve főleg azt, hogy mit nem szeretne látni a tartalomban.
A Google emellett néhány kérdést is megfogalmaz, melyet a tartalomkészítőknek érdemes figyelembe venni a szövegírásnál (is):
Tartalmaz-e az anyag eredeti információt, összefoglalást, kutatást vagy elemzést?
Biztosít-e az anyag átfogó, teljes, részletes leírást a témáról?
Nyújt-e az tartalom mélyreható elemzést vagy érdekes információt, ami túlmutat a nyilvánvalón?
Ha az anyag más forrásokra támaszkodik, elkerüli-e az egyszerű másolást vagy átírást, és ehelyett jelentős további értéket és eredetiséget biztosít?
Ad-e a fő cím vagy az oldal címe leíró, hasznos összefoglalót az anyagról?
Kerüli-e a fő cím vagy az oldal címe a túlzó vagy sokkoló megfogalmazást?
Ez az a típusú tartalom, amit elmentenél a könyvjelzőid közé, megosztanál egy baráttoddal vagy ajánlanál?
Várható-e, hogy ezt az anyagot nyomtatott magazinban, enciklopédiában vagy könyvben látnánk vagy hivatkoznának rá?
Nyújt-e a tartalom jelentős értéket az egyéb, a keresési eredményekben szereplő oldalakhoz képest?
Vannak-e az anyagban helyesírási vagy stiláris hibák?
Jól van-e megírva az anyag, vagy úgy tűnik, mintha elnagyoltan vagy sietve készült volna?
Tömegesen előállított vagy kiszervezett tartalomról van-e szó, ami sokak munkáját összegzi, vagy széles hálózaton keresztül terjed, úgy hogy az egyes oldalak vagy webhelyek nem kapnak elegendő figyelmet?
Könnyű kitalálni, hogy a fentiek alapján mely tartalmakat ítéli minőséginek a Google, azonban azonban ezeknek az irányelveknek betartatása már nem az, és talán automatikusan teljes egészében nem is elvégezhető feladat. Mindenesetre ha valaki az ajánlást akarja követni, akkor pont ugyanúgy ír szöveget keresőoptimalizálás céljából, mint egyéb más esetben. Ez valahol logikus, hiszen, ha a keresőoptimalizálás sikeres, az olvasók végső soron emberek lesznek, nem pedig a kereső botjai.
Jogosult lehet havi 10.000 $ hirdetéskeret-támogatásra az Ön nonprofit szervezete? Tudja meg most ingyenes pályázati előminősítésünkön!